Miben és hogyan segíthetek?

Viselkedésterápia

A viselkedésterápia vagy más néven behaviorizmus a XX század elején alakult ki, ami tudományos vizsgálódásokkal próbálta megalapozni és tudománnyá alakítani a pszichológiát. Arra törekedett, hogy a pszichológiai adatok objektív módon megfigyelhetőek legyenek és lehetőséget biztosítson a kapott adatok reprodukálására és felülvizsgálatára. A behaviorizmus pszichológiája kizárt minden nem megfigyelhető tényezőt, úgy tekintett a pszichológiai jelenségekre, mint ingerre való reakció. A későbbiekben tovább fejlesztik a módszer elméletét és a szakemberek elismerték, hogy az inger és reakción túl közrejátszanak a személy adottságai és tapasztalatai. A viselkedésterápia során, a nem kívánatos/inadaptív viselkedések megváltoznak azáltal, hogy az egyén egy kedvezőbb viselkedést, alakít ki. 

Tudjuk, hogy a szocializáció során környezetünkből kapott visszajelzések és a szerzett tapasztalatok, alakítják a gondolkodási stílust és a viselkedést. A viselkedésterápia olyan módszer, amely elmélete éppen a tanulás és a kondicionálás elvein támaszkodik. Vagyis az egyén külső és belső habitusainak megfigyelésére és ezek módosítására irányul. Ezáltal próbálja az egyén és a környezete közötti kapcsolatban fennálló zavarokat megszünteti. Tehát ez a módszer igen hatékony a szorongásos betegségek, a fóbiák, a kényszeres, illetve a pánikbetegségek kezelésében. Egyszerű módszer, amit a kliensek gyorsan, könnyen megértenek, illetve elsajátítanak és a későbbiekben is jól és eredményesen tudják alkalmazni szakember segítsége nélkül.

 

Kognitív terápia

A XX század végén pszichológusok tovább gondolják a viselkedésterápiát és létrejön a kognitív terápia. Itt is hangsúlyt kap, hogy az emberi viselkedést: az észlelés, az élményfeldolgozás, a gondolatok, a képzetek, vagyis belső és külső ingerek szintézise nyomán alakul ki. Ezek alkotják a személy „tudatossági áramlását” és ez által jönnek létre az illetőnek az önmagáról, a világról, a múltjáról és jövőéről alkotott képek. Így a személy gondolatai és képzetei alapul szolgálnak ahhoz, hogy jobban megismerjük érzelmeit és viselkedéseit. A kognitív terápia szerint nem maga a szituáció határozza meg a személy viszonyulását, hanem a neki tulajdonított jelentés, hiszen ugyanazon esemény, különböző egyének számára, más és más jelentéssel bírhat. Tehát a személy rejtett kognitív/ gondolati szerveződései hatással vannak az érzelmi állapotára és viselkedésére.

A kognitív terápia segít, felismeri és megváltoztatni a kognitív torzításokat/ hibás gondolkodási folyamatokat.  Ezzel a módszerrel rövid idő alatt (10-20 ülés) jelentős javulást lehet elérni nagyon sok lelki zavar esetében, mint például depresszió, szorongás, pánik, evészavar, stb.

 

Személyközpontú terápia

Carl R. Rogers a humanisztikus pszichológia alapítói közé tartozott, az ’50-es években ő fejlesztette ki a Személyközpontú terápiát vagy másnéven a  kliensközpontú terápiát. Rogers felismerte, hogy a segítő kapcsolatokban nem a választott módszer a legfontosabb, hanem maga a személy. A hatékonyság nem valamilyen terápiás eljárások, technikák, vagy módszerek együttesétől függ, inkább attól mennyire képes a szakember optimális feltételeket biztosítani a kliens kibontakoztatására. A kliens kifejezésre juttatja érzéseit, gondolatait önmagával és a világgal kapcsolatosan. A szakember pedig arra törekszik, hogy a megfogalmazottakat minél pontosabban felfogja nem csupán tartalmában, hanem érzelmileg is, és visszatükrözze azokat. Olyan mozzanatokat emelve ki, amelyek a kliens számára nem tudatosak. Ilyen módon olyan tükörképet tart a kliens elé, amelyben hitelesen láthatja önmagát, így az önreflexión keresztül  ismeretei kibővülnek, önismerete fokozódik. A lelki zavarok nagy része ugyanis abból fakad, hogy a személy önmagáról hamis képet alkot, így minduntalan ellentmondásba kerül környezetével és a mások által róla vélt képpel. Az önmagunkról alkotott hiteles önkép megszüntetheti a lelki zavarokat.

A Személyközpontú terápia fő feltételei a terapeuta empátiás reflexiója, a feltétel nélküli elfogadása, és a  kongruenciája. Az első inkább műveleti készségek birtoklását jelenti, a második a személy beállítódását, a harmadik viszont már a személy egészét követeli. E három feltétel  ma már minden terápia illetve konzultáció alap- és szükséges feltétele.

 

NLP – Neuro-lingvisztikus programozás

A 70-es évek elején John Grinder ( nyelvész,), Richard Bandler (pszichológus-matematiku),  Gregory Bateson ( antropológus, kibernetikus, kommunikációs kutató), Robert Dilts (tréner, modell képző és NLP fejlesztő)  azt a kérdést tették fel, hogy mitől hatékony a kommunikáció? Tudunk kifejleszteni algoritmust az emberi kommunikációra? Hogy kérdéseikre választ találjanak M.H. Erickson  hipnotizőr illetve pszichoterapeutát, Fritz Perls Gestalt-  és Virginia Satir családterápiás szakemberek munkafolyamatait vették alapul, mivel ők voltak az adott korszak leghatékonyabb pszichoterapeutái. Azt még hozzá kell tenni a történethez, hogy a kutatókat nem a módszer érdekelte, se nem az elméleti keretek, hanem az hogyan kommunikálnak ezek a pszichoterapeuták. Hogyan csinálják, hogyan történik a hatékony közlés/kommunikáció? Tömérdek terápiás hang- és video felvételt elemeztek. Végül a kutatásuk azt eredményezte, hogy bizonyos specifikus kommunikációs elemek mind három terapeutánál megtalálhatóak. Ezeket pontosan meghatározták és tesztelték, hogy más szakembereknél is működőképesek legyenek. Így végül megalkották a Neuro-lingvisztikus programozást amely elképesztően összetett és sokoldalú módszer. Tartalmaz kognitív és viselkedésterápiás elemeket, családterápiát, imaginációs technikákat, kommunikációs technikákat, belső szimbólumokkal való munkát, használja a saját belső erőforrást, modellezést és szuggesztiót.

Az NLP segít abban, hogy feloldjuk a blokkokat, a traumákat és a rejtett problémákat, fejleszti az önismeretet, a személyiséget, megváltoztathatja a meggyőződéseket, a belső hiedelmeket és a családi mintázatokat. Nem utolsó sorban elsajátítva pár NLP-s imaginációs és kommunikációs gyakorlatot programozhatjuk magunkat, hogy egy hatékonyabb, jobb és boldogabb életet éljünk.